Település:
Pest megye, Sülysáp

Létrehozva:
2020-05-12 19:49:48


Egyházak, vallási felekezetek

Egyházak



Római Katolikus Egyházközség, Tápiósüly


 Sülysáp Nagyközség két község egyesüléséből született meg. Egyházi síkon a két község külön egyházközséget alkot, Tápiósüly és Tápiósáp. A Tápiósülyi Kisboldogasszony egyházközség hivatalos neve Sülysáp I. Egyházközség. Az Egyházközség a Petőfi utca Sülyhöz tartozó oldalától Magdolnáig terjed. Két része Süly és Szőlőstelep. Templomunk a környék legrégebbi műemléke. A templom minden része más korban épült. A torony úgy van hozzáépítve a templomhoz. A torony három szakaszban épült. A torony középső ablakában van a Szecsői oldalon egy 1498-as dátum. Vannak a templomnak régebbi részei is, de ezekről nincs adatunk. Templomunk búcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján van. Templomunkban vasárnaponként ½ 8 kor, ½ 9 kor és este van szentmise, nyáron 7-kor, télen 6-kor. Hétköznaponként kedden és pénteken reggel 7- kor, máskor este 7-kor van szentmise, téli időben 6-kor. Az Egyházközség még Szőlőstelepen is tart szentmisét a volt iskolában, vasárnap 10-kor.  

A községünkben élő reformátusokkal, pünkösdi gyülekezet híveivel és a baptistákkal testvéri viszonyban vagyunk, januárban szoktunk közös imahetet tartani.  

Az Egyház célja, hogy akik az Egyházon keresztül kapcsolatban akarnak lenni Jézus Krisztus Atyjával, élő kapcsolatra segítse. A személyes kapcsolat mellett fontos a hívek testvéri kapcsolata egymással. Napjainkban mindenféle eszme, minden közösség igen sok nehézséggel küzd, mi is. Nehézségeink mellett igen sok örömünk van a Mennyei Atyában, Jézus Krisztusban, Szentlélekben és a testvéri közösségben. Az egyházközség kiemelten fontosnak tartja az ifjúság nevelését. Egyházközségünkben több ifjúsági közösség működik, akik aktívan részt vesznek a Tápiómenti Nagyboldogasszony Regionális Közösség szolgálatában. Kiemelten fontos az iskolásokkal és az idősekkel való törődés is. A karitász csoportunk a rászorulókon igyekszik segíteni.

Korunkban igen sokan vannak, akik nem kerültek kapcsolatba az Egyházzal. Mások valamikor kapcsolatban voltak, de a kapcsolat megszakadt. Ezekben az emberekben gyakran feszültség, félelem van, ha valami szolgáltatást akarnak kérni az Egyháztól. Természetesen szívesen fogadunk mindenkit, akiben őszinte Egyház vagy Isten iránti érdeklődés van.

Honlap:  http://tapiosuly.hu/

Dr. Szegedi László


-----

Római Katolikus Egyházközség, Tápiósáp


SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIATEMPLOM
SÜLYSÁP—TÁPIÓSÁP

2241 Sülysáp, Dózsa György út 101.

 
Tápiósápon már a középkorban is volt templom. Alsósápon kicsi de elegáns
módon megépített templom, mely boltozattal ellátott, két ajtaja, fából készült kórusa, befejezetlen főoltára volt. A főoltár közepén Szűz Mária képe volt látható. A templomot Sőtér Ferenc építette. Felsősápon egy kőből épített templom állt, melynek kriptája is volt. Továbbá ugyanitt volt egy kápolna is, melynek felszerelési tárgyait Sőtér Gábor földesúr adományozta.
A jelenlegi templomot is Sőtér Gábor földesúr kezdte építeni 1748-ban, de 1752. évi halála miatt nem tudta befejezni. A templom befejezése Sőtér Gábor özvegye Úrbáni Ágnes által 1759-ben történt, és Szent István király tiszteletére épült. A templom szentélye a régi kápolna lett, és a főoltárt is ő állította. A család tagjai időközben még három mellékoltárt állítottak, és a templom egyéb felszerelési és berendezési tárgyairól is gondoskodtak.
Először Úrihoz tartozott,1724-től Tápiósülyhöz, de 1725-1735 között Hanel isaszegi plébános gondozta az itteni szlovák nyelvű híveket. 1787-ben helyi lelkészséget szerveztek, mely 1805-ben önálló plébániává lett. Anyakönyvei 1754-től vannak.
A jelenlegi templom jellege: szabadon álló, keletelt, egyhajós, középtornyos, barokk templom.
A téglalap alaprajzú hajó egy-egy hevederrel választott négy csehsüveggel boltozattal van fedve.
A főoltáron az ismeretlen szerzőtől származó XVIII. századi oltárkép: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A rokokó mellékoltárok festményei Szent Luciát, Szent Alajost /ez utóbbi kettőt sajnos ellopták/  Szent József halálát, és a „Napba öltözött asszony” c. festmény látható.
A templom 250 éves fennállását 2009-ben ünnepeltük.

Az egyházközségben szolgáló plébánosok 1787-től napjainkig:
Ladiszlaidesz Imre 1787-1797
Diber Endre 1797-1800
Kollár Ádám 1800-1833
Baranyi Pál 1833-1883
Szírmay János 1884-1918
Jóó Antal 1918-1954
Fejes Sándor 1954-1955
Sallay János 1955-1957
Borsiczky Tibor 1957-1971
Erdélyi Lajos 1971-2000
Barotai Endre Péter 2000-2007 plébániai kormányzó oldallagosan

PLÉBÁNIAI FELADATKÖRÖK ELLÁTÓI
Jelenlegi plébániai kormányzó 2007 augusztusától Dr. Szegedi László oldallagosan. A plébániai feladatköröket Dr. Farkas László a Váci Egyházmegye ifjúsági referense látja el szintén 2007 augusztusától.
Továbbá:
Tápiósáp akolitusai:

Csendes Tamás /2009. IX. 26.-/
Szántai Péter /2009. IX. 26.-/
Kocsis László /2009.IX. 26.-/
Szvitek István /2008. IX. 27.-/

SZENTMISÉK RENDJE:
Szombaton: 16 órakor
Vasárnap és ünnepnapokon: de. 10.00 óra
Minden hónap első péntekén: szombati rend szerint.

IMAÓRÁK:
Az elsőpénteki, és az elsőszombati szentmise előtt egy órával imaóra.
Minden hónap 13-án imaóra a fatimai Szűz Anya tiszteletére.
Vezeti: Felvégi imacsoport

SZENTSÉGIMÁDÁSOK:
Minden hónap első vasárnapján a 10 órai szentmise után.
Minden csütörtökön 18.00 órakor.
Minden hónap második csütörtök ifjúsági szentségimádás
Vezeti: Szvitek István,Csendes Tamás, Szántai Péter, Kocsis László

RÓZSAFÜZÉR IMÁDSÁGOK:
A hónap első vasárnapján a férfi, utolsó vasárnapján a női rózsafüzér társulat tart titokcserét a 10 órai szentmise előtt.
Vezeti: Kocsis László, Csendes Tamás

HÁZASKÖR /hasonló korú és élethelyzetű párok részére/
A nyári hónapok kivételével minden hónap második hétfőjén 19.00 órakor a plébánián! Vezeti: Farkas László atya

BIBLIAKÖR /korosztálytól függetlenül felnőtteknek!/
A nyári hónapok kivételével minden hónap negyedik hétfőjén 19.00 órakor a plébánián! Vezeti: Farkas László atya

ÓVODÁS HITTAN /középsőcsoportos kortól!/
A nyári hónapok kivételével minden pénteken 15.00 órától az óvodában!
Vezeti: Hornyákné-Erika

PLÉBÁNIAI FOGADÓÓRÁK
Dr. Farkas László atya fogadóórája előre személyesen vele egyeztetett időpontban a plébánián!


---

Református Közösség


Sülysáp reformátusai a Maglód-Ecser-Mende-Sülysáp-i Református
Egyházközségéhez tartoznak. Lelkipásztoruk közel 20 év óta Bálintné Szabó
Klára nagytiszteletű asszony.
Istentiszteleteiket havonta egy alkalommal tartják a szölősi kis Ökumenikus
Kápolnában (Iskola u.), minden hónap utolsó vasárnapján 16.00 órakor, amit
15.30-kor gyermekeknek szóló gyermek istentisztelet előz meg. Minden nagy
ünnep ( karácsony, húsvét, pünkösd) első napján ugyanebben az időben van
ünnepi istentisztelet.
Hittanórákat kéthetente tartanak három helyszínen is: Sápon, Szőlősön,
Sülyben az iskolaépületben összevont csoportokban Varga Mária tanítónő
presbiterünk (elöljáró) vezetésével.

Alkalmainkra szeretettel várjuk a már ismert, és a még nem ismert református
testvéreinket, és minden kedves érdeklődőt!

Mindennemű ügyintézéssel, lelki problémákkal keressék bizalommal Maglódon
lakó lelkipásztorukat a 06-29/325-204-es és a 06-30/20-90-710-es
telefonszámon.

Ha szívesen  támogatná a Református Egyházat adója 1 %-val, tehnikaiszámunk:0066, s csak ennyit kell ráírni: REFORMÁTUS EGYHÁZ.

REFORMÁTUS TEMPLOM

A maglódi református fiókegyház rövid története

(Öszzeállította az 1928. évi püspöki látogatás alkalmával vitéz
Henter György énekvezér, a presbitérium jegyzője)

Az 1900-ik esztendő folyamán Maglód község területén - a jelenleg is élő és presbiteri tisztséget betöltő id. Varga János és Cseh András volt első egyházgondnok legjobb emlékezete szerint - csak néhány református család lakott (Gyarmati Sándor, Gyarmati József, id.Vigh Máté, Egressy István, id.Sarkadi Sándor, Szabó József, mint egész párok, id.Varga János, Cseh András, mint vegyesházasságbeliek). A község lakói tulnyomó számban ág evangélikusok és kisebb számban római katholikusok voltak. A reformátusok lélekszáma 30-35 lehetett, kik a testvér evangélikus egyház istentiszteleteinek rendes, buzgó látogatói voltak. Nagyobb ünnepeken (Karácsony, húsvét stb.) a közeli környék Gyömrő, Pécel, Üllő református templomait kevesték fel. Általában - így elszigetelten is - igyekeztek mind intenzívebb vallási életet élni. E csekély számú, de érzésben erős kis családnak már megfogamzott szívében a szent vágy aziránt, hogy egy helyi kis egyháznak
a kereteit megalkossa. Össze-összeülve hol az egyiknél, hol a másikuknál beszélgettek, tervezgettek. A mindeneket látó jó Isten egy buzgó, apostol lelkű férfiúval, egy kiváló vezérrel ajándékozta meg buzgó, vágyakozó kisded táborukat. Immár Istenben boldogult, áldott emlékezetű néhai Molnár Sándor úr Budapest református fiúgimnáziumi igazgató, akinek Maglód községben ezidőben villája épült és így közelebbi viszonyba került községünkkel, - dacára a hivatalával járó irtózatos munkának, - meleg szívének teljes szeretetével, vallásos lelkének erejével ölelte a kis csapatot s éjt-napot összetéve fáradozott azon, hogy vágya telejülésbe menjen.

Budapest székesfőváros rohamos fejlődése kedvező hatással járt a maglódi reformátusok számának gyarapodására. A főváros fellendülő ipara révén és különösen a budapesti magas lakásbérek miatt az ipari munkásság jelentékeny hányada a közeli környék falvaiban telepedett le és e betelepülés révén a maglódi reformátusok száma 60-65-re szaporodott. Mivel gyülekezeti helyiség nem állt rendelkezésükre, Molnár Sándor igazgató úr magánlakását engedte át téli időben a híveknek, nyaranta pedig az Isten szabad ege alatt őmaga hirdette az Isten igéjét.

Ezidőben a hívek között a hétköznapi életben is példás odaadással tartották ébren a magasztos célt. Cseh András, id.Varga János, Cseh Imre, Baranyai Antal, Vígh Sándor, Zombory Mártonné és még többen állandóan felszínen tartották a helyi megalakulás kérdését. E lelkes tagok munkája minden dicsőséget megérdemel. Az Országos Gyermekvédő Egyesület védnöknője, Dessewffy Emma úrnő szintén lelkes támogatója volt e törekvésnek. A szomszédos Ecser községben levő szeretetházban kb.15 református vallású növendék nélkülözte az Isten igéjének hallgatását. Ez a finoman érző női szív megérezte a szükségességét a megalakulásnak, remélvén, hogy ezáltal a fent említett növendékek lelki gondozása is intenzívebbé válhat. Nemes áldozatkészséggel munkálta az alakulandó vallási közület ügyét. A felbecsülhetetlen erkölcsi támogatáson felül a hivatalos megalakulás után tekintélyes értékű ezüst urvacsorai edényekkel, Úrasztala-terítővel stb. ajándékozta meg egyházunkat, melyek örökké beszédes tanulságai az ő nagy lelkének. (1928. évi leltár)

Az Isten áldása kísérte a hívek óhaját és kitartását. Az 1911. esztendőig a hívek száma 96-ra gyarapodott. Mostmár elérkezettnek látszott az idő egy fiókegyház megalakulására. Molnár Sándor ref. gimn. igazgató és Tóth József ezidőben a gyömrői ref. lekész kik az elmúlt években hívek lelkigondozását ellátták, sőt több ízben idegenben lakó lelkipásztorokat is felkérték a maglódi református hívek előtti igehirdetésre, - az 1911. év folyamán kb. 10 alkalommal tartottak istentiszteletet. Ugyanezen év karácsonyának második napjára a helybeli evangélikus társegykáz Simkó Gyula ev. lelkésznek jóakaratú támogatása réven istentisztelet tartására és a hivatalos megalakulás céljára templomát átengedte. Az alakuló közgyűlést istentisztelet előzte meg, mely után Tóth József gyömrői lelkész elnöklete alatt óriási lelkesedés mellett a fiókegyházzá kimondatott.

Az egyház vezetésre a következők választattak:
1. Védnök: gróf Teleki Tibor
2. Lelkész: Tóth József gyömrői lelkész
3. Főgondnok: Molnár Sándor budapesti főgimnáziumi igazgató
4. Gondnok: Cseh András
5. Presbiterek: id. Varga János, Gyarmati Sándor, Végh Máté, Szabó József, Molnár János, id. Sarkadi Sándor.

Énekvezére ez időben nem volt a gyülekezetnek. Gyülekezeti helyiség gyanánt még mindig Molnár Sándor úr magánlakása (Sugár u. 14. szám) szolgált.

A karácsonyi alakuló gyűlésen az évi egyházi adó 4 (négy) koronában állapíttatott meg, melyet a gyülekezet tagjai pontosan meg is fizettek.

Imé tehát a vallásos lelkek óhaja beteljesült, megalakult a Maglódi Református Fiókegyház.

Az 1912. évben az egyház már rendes évi költségvetéssel és számadással dolgozott, mely zárszámadás az utána következő évek számadásaival együtt - ha hiányosan is - (néhány nyugta, ellennyugta hiányzik) az egyház irattárában megtalálhatók.

Az 1912. július 28-án felvett közgyűlési jegyzőkönyv szerint Molnár Sándor többszöri előzetes tárgyalás és személyes utánajárásának eredménye gyanánt - bejelenti, hogy egy állandó gyülekezeti helyiség megvásárlására igen előnyös alkalom kínálkozik, amennyiben Schulhoff Lajos földbirtokos birtokán parcellázás alatt áll egy olyan beltelek, melyen hatalmas, gazdasági épület áll, melyet, - aránylag olcsó áron,- vásárolhatna meg az egyház. A telek nagysága 398 négyszögöl. A rajta levő gazdasági épület pedig átalakítható gyülekezeti helyiséggé, sőt mivel két helyiséget lehet belőle cainálni, később egy református iskola céljaira is felhasználható lenne.Bejelenti ezzel kapcsolatosan, hogy Schulhoff Lajos úr az eziránti tekintetből, 5,50 korona négyszögölenkénti ár helyett hajlandó a telket négyszögölenként 2.50 korona árban részlet törlesztésre átengedni. Eme örvendetes bejelentés kapcsán miután az említett telek és a rajta levő épület megvételét és a bemutatott átalakítási terv és költségvetés alapján az épületnek egyházi és iskolai célra való átalakítását közgyűlés kimondja, - a leghálásabb köszönetét nyilvánítja elsősorban Méltóságos gróf Teleki Tibor úrnak, mint a maglódi egyház védnökének, aki szíves fáradozásaival lehetővé tette az előnyös megállapodást és a leendő református iskola céljaira Budapest székesfőváros tanácsától 2 tanteremre való, használt, de jó karban lévő iskolai felszerelést (lásd: 1928. évi leltárt) 52 (Ötvenkettő) korona ajándékárban kieszközölt (Fővárosi tanács határozatának száma: 1022-1912.). Köszönetet mond a közgyülés Molnár Sándor Főgondnok úrnak is, kinek oroszlánrész jutott minden munkából és aki e munkát lankadatlan szorgalommal, igazi kálvinista odaadással végzi. Megköszöni a közgyülés Schulhoff Lajos úrnak a nagylelkű ajánlatát is és mindhármuk nevét jegyzőkönyvben megörökíteni kívánja.

E határozat folytán az egyház vezetősége gigászi munkának nézhetett elébe.

Az egyház pénzállománya 200 korona körüli összeg (tehát aránylag jelentéktelen) volt. Elő kellett tehát teremteni a vételhez és az épület átalakításához szükséges pénzösszeget. Megindult a gyűjtés! Az egyháztagok nemes vetélkedéssel adták össze filléreiket. Anyagi áldozatokkal, megajánlott közmunkával segítették az egyházat. Az általános - az egész községre kiterjedő,- gyűjtés alkalmával a község polgársága felekezeti különbség nélkül szívesen adta adományait. Itt különösen kiemelendő Vígh Sándor egyháztag, későbbi presbiter - atyánkfia nemes áldozatkészsége, ki kb. 220 korona értékű (pénz, közmunka, építési anyag) összeggel segítette az egyházat. Az Isten fizesse meg - az ő nagylelkű adományát! De a sok-sok, talán névtelen adakozó neve is nyilván tartatik az örök Isten könyvében.

Id.Varga János és Cseh András atyánkfiai előnyösen olcsó ajánlatát az egyház alfogadta és megindult az épületnek egyházi illetve iskolai célra való átalakítása.

Tóth József lelkész és Molnár Sándor főgondnok közbenjárása folytán az egyház 3.000 (háromezer) korona tőkekamatsegélyt kapott, mely lehetővé tette az épületek tervszerinti átalakítását.

Így nyelt tehát az 1913. év folyamán gyülekezeti helyiséget a kis maglódi leányegyház,mely ma is áll az örökké való Isten dicsőségére.

Az 1914. év folyamán, július hó 3-án Nagy Ferenc esperes és Bárdy Pál gödöllői lelkész, egyházmegyei jegyző kánoni egyházlátogatást tettek, mely alkalommal építkezésünket is beható szemle alá vették. Elrendelte esperes úr, hogy a gyülekezeti helyiség telke kerítéssel
látassék el és a tervbe vett melléképítkezések is foganatosíttassanak. Az egyháztagokat buzgóságra, további áldozatkészségre serkentette.

Az ezidőben tartott egyházközségi közgyűlés jegyzőkönyve tanúlsága szerint tárgyaltatott a politikai község azon kérelme, mely szerint az alakuló állami elemi népiskola céljaira az ujonnan átalakított református Imaház két helyisége adassék bérbe (Természetesen a vasárnapi Istentiszteletek zavartalan éríntetlensége mellett).

Közgyülés, mivel egyházunk gyenge anyagi ereje miatt református jellegű népiskola felállítását megvalósíthatónak nem tartja, elhatározza, hogy az épületet az iskolai célt szolgáló felszereléssel együtt az államnak bérbeadja 10 évre, évi 600 (hatszáz) korona bérösszegért azon kikötéssel, hogy a felállítandó állami népiskola tanerői között mindenkor legyen egy református vallású férfi tanerő, ki az énekvezéri teendőket és .ref. vallásu elemi iskolai tanulók hittanoktatását ellássa. Ekkor került Koháry Gyula az énekvezéri állásba. Az esperesi látogatás alkalmával elrendelt melléképítkezések 1914. év folyamán megindultak. Ezekre vonatkozó feljegyzések szerint a telek utcai bekerítésére 197.60 korona, a szomszéd felőli rész bekerítésére pedig 5% engedménnyel folyóméterenként 4,50 korona állíttatott be. Fáskamra létesítésére 168,68 korona, tornác építésére pedig 40 korona összeg irányoztatott elő.

A gyönyörűen fejlődő kis egyház is megérezte a nagy világ égést, az 1914-ben rászakadt világháborút. A haza védelmére állott ki a kis egyház számos fia. A több mint négy évig tartó világháború megakasztotta az egyházat is fejlődésében és, szinte úgy tűnik fel, mintha ezt a négy esztendőt kitörülték volna az egyház fejlődése történelméből. Hiteles jegyzőkönyvek ez időből hiányoznak. Néhány, az egyházi számadásokból kivehető jelentéktelen adat is arról tanuskodik, hogy az egyházi fejlődés stagnált.

Az 1914. évben Gyarmati Sándor választatott meg gondnokká, ki e tisztséget 1926-ban hirtelen bekövetkezett haláláig önzetlen odaadással töltötte be. Elköltözés és elhalálozás miatt a Presbiteriumban is történtek változások. Az elköltözöttek helyébe Baranyai Antal, Vígh Sándor, Egressy István, Domján Elek, Gyarmati Gábor, Bajusz Vilmos, Roncsek János és Koncsek Kálmán választattak meg. Ezen a változások természetesen nem egy és ugyanazon időben történtek.

Az 1915-18 évről a fentieken kívül egyéb fontosabb feljegyezni való nincs.

Az 1918.esztendő végén, épen, a reformáció emlékünnepe napján, kitört a "Károlyi féle" forradalom. A világháború rengeteg szenvedése, fájdalma, a szomorú közös sors, mely szegényt és gazdagot egyformán ért, nem bírta összekovácsolni az emberi szíveket. Lelketlen emberek, kik eddig is csak salakjai voltak az emberi társadalomnak, - a forradalmi hangulatot kihasználva - előkészítették az Istént, hazát, családi élet szentségét megtagadó, nemzetközi rabló kommunizmust. A magyar reformátusság nagy fiának, gróf Tisza István m. kir. miniszterelnöknek meggyilkolásával megadták a jelt a rombolásra. Kimondhatatlan agitációval, véres terrorral sikerült is sok-sok szerencsétlen, elcsigázott, kenyérnélküli embert táborukhoz szorítani. Gyalázatos munkájuk feldúlta az országot és feldúlta egyházak, családok békéjét.

Kis egyházunk rémülettel szemlélte az ádáz rombolást, mely hála Istennek, - mint egy rossz álom, - csak elvonult felette, de nem törte össze. A hívek között ugyan szórványosan fordultak elő egyes nem éppen dicséretre méltó esetek, de egyesek kilengései nem talált követésre, sőt mondhatni, hogy a hívek nagy átlaga akkor, mikor a kommunista kormány az egyháziadó szedését betiltotta - adomány címén, önkéntesen, megfizette az eddigi adót, sőt annál többet is.

Mint ahogyan szokták mondani: - "A baj nem jár egyedül!" úgy történt. Bekövetkezett országunk nagy részének idegen nemzetek által váló megszállása. Szomorú évek! Vesztett háború, forradalom, kommunizmus, megszállás. Talán a megérdemelt tíz csapás! Vérző, szenvedő ország, meghasonlott néptömegek!

De jó volt az ostorcsapás! Kellett ez az Istentől elfordult embernek, ki büszke, buta gőgjében megtagadni készült Őt...

Vihar után megtisztul a levegő! Az 1918-19. évi szomorú események után 1920-ban megkezdődhetett a romok eltakarítása. Bizakodó lélekkel indult meg a munka egyházi téren is. A fejlődésben való visszamaradás helyébe - bár lassan - az alkotó munka lépett.
Az első konfirmációi ünnep a maglódi fiókegyházban 1920 pünköstjén volt. Az 1921-22. évek rendelkezésre álló jegyzőkönyve is tanúsága ennek. Az egyház vezetősége az egyházi
fegyelem megalapítása és fenntartsa végett egyházközségi bíróság szervezését határozza el. Továbbá a hitoktatás intenzívebbé tétele módjairól tanácskozik. Elrendeli a ref. egyháztagoknak családok szerinti összeírását és ezek nyilvántartása végett a községnek körzetekbe való beosztását egy-egy presbiter felügyelete alatt.

A vallásos élet fokozása, kimélyítése érdekben elhatároztatott, hogy minden hónapban egy biblia-olvasási, tanulmányozási napot tartanak.

Az 1922. évben személyi változások is történtek. A gyömrői anyaegyház lelkészválasztása révén dr. Halmi János személyében új lelkipásztort nyert. Ugyanezen évben Koháry Géza áll. el. isk. igazgató, - református énekvezér, - bejelentette az énekvezéri állásról való lemondását, mivel a Vall. és Közokt. ügyi miniszter úr a létszámapasztás során nyugalomba helyezte.

Ezidőtől kezdve, egészen 1926.október 2.-ig nem volt az egyháznak rendes énekvezére. 1923-ban kimondatott, hogy minden hónapban egyszer, a hó első vasárnapján d.u. rendes istentisztelet tartatik, a sátoros ünnepeken a 2. nap délelőtt úrvacsoraosztás lesz. Az 1924. évben Molnár Sándor főgondnok súlyos betegségbe esvén, főgondnoki tisztérő lemondott, helyébe Kóczán László nagybirtokos választatott főgondnokká, ki e gyönyörű tisztet ma is viseli. 1924-ben közadakozáshól harangot vett az egyház. Pünköst napján avatták fel a testvér evangélikus egyház imponáló részvétele mellett. Az 1926. év elején elhuny Gyarmati Sándor egyházgondnok is, ki majdnem 12 hosszú esztendeig hűséges odaadással szolgálta Istenét és egyházát. Helyébe gondnokká Domján Elek presbiter, és Domján Elek presbiter helyébe Csákváry József választatott meg, kik ma is viselik e tisztüket.

1926. év október hó 2-án gróf Teleki Tibor orsz. gyül. képviselő, egyházunk védnöke utánajárása folytán, Dr.Halmi János lelkész ajánlására a Vallás és Közoktatásügyi miniszter Henter György állami tanító, okleveles református kántort a maglódi állami iskolához áthelyezvén, gyülekezetünk régi vágya teljesült, amennyiben az ő személyében állandó énekvezért nyert a gyülekezet. Ezidőtől kezdve a gyülekezeti munka nyugodt mederben folyik. Ezideig havonként csak egy ízben tartatott istentisztelet. Henter György énekvezér felajánlotta, hogy minden vasárnap délután tekintettel az iskolakötelesekre is, istentiszteletet fog tartani, hogy ezáltal a gyülekezet, de különösen az iskolásgyermekek a templomi éneklésben gyakorolják magukat. Ezzel kapcsolatosan megemlítendőnek vélem a ref. vallású tanulók számát, mely osztályonként a következő:
(1927-28.tanév)
Fiúk összesen 20, lányok összesen 25
Meg kell emlékeznem az egyház ingó és ingatlan javaiban való gyarapodásról. Az 1919. évben a gyülekezeti éneklés hathatós támogatására egy 5 változatos Stowasser-féle harmoniumot vásárolt az egyház veteősége, melyet Wodianer Rudolf úr tekintettel az egyházra, rendkivül olcsó áron engedett át, elfogadván 1923-ban a hivatalos névértékbeni kiegyenlítést. A vételár közadakozásból gyült össze: 2000 korona értékben.

Az. 1924. év folyamán vásárolta meg a gyülekezet szintén önkéntes adakozás folytán begyült összegből a 42. kg. sulyú, 4861. számú harangját 5. 954. 240 koronáért. (Készítette az Ecclesia R.T.) A gyüjtés alkalmával a község más vallása polgársága is jelentékeny összeg adakozásával segítette az egyházat. A haranglábhoz szükséges faanyagot Kóczán László főgondnok ajándékozta, a harangláb elkészítése és felállítása a hívek közmunkájával történt. A harangláb csúcsán levő csillag Kozma Jakab róm. kath. vallásu bádogosmester ajándéka.

 

1926.-ban özv. Molnár Sándorné, az elhunyt főgondnokunk özvegye egy felállítandó egyházi könyvtár részére 55 drb, részben füzött, rrészben kötött könyvet adományotott. Preabitérium pedig kimondotta, hogy e könyvtár gyarapítására minden évben 10 (tíz)
pengőt állít a költségvetésbe. Így a könyvtár az 1927. évben ujabb nyolc darab könyvvel szaporodott.

Az 1927. év folyamán egyházunk főgondnoka, Kóczán László földbirtokos úr az áldozatkészségének oly nagy és gyönyörű példáját szolgáltatta, mely méltán sorakozhatik az ősök nemes tette mellé. Horváth János gyömrői lakostól 4320 Pengőt maglódi református egyháznak ajándékozta. A jó Isten áldása kisérje a nemesszívű adakozót!

1927-28 évben az imaház udvarán kút létesült 328 Pengő értékben, mely összegből 96 P a hívek adománya.

1928 évben az addig iskolai célt szolgáló padok közül 30 db. átalakítatott templomi paddá és ezzel az iskola jellegű terem imaház jellegűvé változott.

Ezek azok a jelentősebb változások, melyek az egyház javaiban történtek s ez az állapot az előbb vázolt állapottal adja az egyház jelenlegi anyagi képét.

Ezek után fontosnak látszik még az egyház tulajdonát képező szentedények és urasztali terítők falsorolása, melyek a következők:

1 drb, ezüst kancsó (kereszteléshez) - Dessewffy Emma ajándéka 1912. április 8.
1 " ezüst kehely fedéllel - Dessewffy Emma ajándéka
1 " ezüst tálca - Dessewffy Emma ajándéka
1 " cintányér a gyömrői anyaegyház ajándéka, 1928.márc. 11. közadakozásból
1 " bordóplüss Urasztala terítő (kézmunka) Baranyai Antal és neje 1926. 05. 04.
1 " fehér Urasztala terítő (kézimunka) Baranyai Antal és neje ajándéka
1 " kisméretű Úrasztala terítő Dessawffy Emma ajándéka
1 " Úrasztalára való állvány Becker Jakab egyh. tag ajándéka
1 " Kálvin plakett özv. Csáky Károlyné ajándéka

A gyülekezet vallás-erkölcsi életéről általában jót mondhatok. A templomlátogatás azonban, különösen a tavaszi és nyári időszakban, nem mondható kielégitőnek. Híveink nagy része Budapesten dolgozó ipari munkás, kik az egész testen felhalmozódott házkörüli munkájuk elvégzésére a vasárnapot használják fel. E körülménytől eltekintve, - ha ugyan eltekinthetünk, - azonban meg kell állapítanom, hogy híveinkben az egyház iránti érdeklődés, áldozatkészség és szeretet megvan.

Vadházasság, törvénytelen születés, egyke nincs. A hívek az egyház elöljárói iránt megkülönböztetett szeretettel és tisztelettel viseltetnek.

Örömmel jegyezhetem fel egyházunknak a más felekezetekkel szembeni jó viszonyát. Különösen a testvér evangélikus egyház mutatja meg mindig testvéri voltát és mindig szíves készséggel nyujtja nagybecsü támogatását.

A hívek létszám szaporodását illetőleg a legnagyobb örömmel lehetünk eltelve. Az egyház 1911.évi lélekszáma 96 volt, ma az Ecser községi szórvány 50 lélekszámával együtt közel 500 a lélelszám. Az évi növekedés 25-30 lélek.

Az egyház jelenlegi vezetősége:

Védnök: Gr. Teleki Tibor országgyűlési képviselő, nagybirtokos
Főgondnok: Kóczán László nagybirtokos
Lelkész: Dr.Halmi János
Gondnok: Domján Elek
Énekvezér: Henter György állami tanító

Presbitérium:
Id.Varga János
BaranyaiAntal
Vígh Sándor
Koncsek János
Koncsek Kálmán
Gyarmati Gábor
Egressy István
Csákváry József
Kerommer Béla közs. főjegyző az Ecser községi szórvány részéről
Egyházfi:
Császi Károly
Harangozó:
özv.Vogel Ferencné

Ezekben gondoltam vázolni a maglódi református.egyház történetét, erkölcsi és anyagi javait. Az elődök munkája, áldozatkészsége, vallásossága a mi részünkről hálás elismerést érdemel, a mi szerény munkánkról az z utókor lesz hívatva kritikát mondani.
Hitelesítem:
Maglód, 1928. évi március hó 27.-én


Dr.Halmi lelkész sk.



----

Evangéliumi Pünkösdi Közösség


Az Evangéliumi Pünkösdi Közösségről,

annak sülysápi Gyülekezetéről
 

     Tapasztalatom, hogy az emberek nem ismerik a Szabadegyházakhoz tartozó úgynevezett kisegyházakat, vagy nagyon hiányosak róluk ismereteik, ezért célszerűnek tartottam gyülekezetünk bemutatását is egyházunk rövid bemutatásával kezdeni.

     Egyházunk, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetségének tagja. E szövetség tömöríti azokat az evangéliumi egyházakat, amelyeknek hitelvei lehetővé teszik az együtt haladást, gondolkodást, testvéri közösséget, a szűkebb, saját egyházi határaikon túl is. Természetesen ez nem jelenti a népegyházaktól való elzárkózásunkat. Ahol testvéri jobbunkat fogadják, és testvéri jobbjukat nyújtják, ott jó, egymást elismerő, tiszteletben tartó kapcsolatok jöhetnek létre. Őszintén remélem, hogy nagyközségünkben élő emberek nagyobb része – legalább távolról - ismeri a Pünkösdi gyülekezetet. Az évenkénti egyetemes imahét közös alkalmai, vagy a községet is érintő szociális jellegű megmozdulásaink alkalmat, lehetőséget adnak erre. Mindez mellett szeretném az alábbiakban is ismertetni egyházunkat, gyülekezetünket.

Egyházunk neve: Evangéliumi Pünkösdi Közösség (EPK). 

A helyi gyülekezet neve: Evangéliumi Pünkösdi Közösség Sülysápi Gyülekezete. Egyszerűbben: Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet (Pünkösdi gyülekezet).
 

Egyházunk jogi helyzete

     Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség jogi személy, a Fővárosi Bíróság 6.Pk. 63361/1 sz. értesítése alapján a 10. nyilvántartási szám alatt bejegyzett egyházi közösség.

       Egyházunkat, sajátos teológiai jegyeit tekintve a kereszténység harmadik irányzatának is szokták nevezni. Mi, dogmatikai nézeteink alapján protestánsnak valljuk magunkat.

     A Pünkösdi jellegű egyházak ma a világon a legdinamikusabban fejlődő közösségek.

Az 1993-as adatok szerint, a teológiájuk alapján pünkösdi jelleget hordozó karizmatikusok létszáma 550-millió az egész világon. Ebből a „klasszikus pünkösdiek” (a mi egyházunk is ide tartozik) mintegy 200 millió tagot számlál. (Ez ma már kb. 250-300 millió, a bizonytalanság pedig legjelentősebb részben abból adódik, hogy a kereszténységet üldöző államokban - pl. Kína, Indonézia, Vietnam, Kambodzsa és a muszlim országok többsége - nincs regisztráció.)

     Magyarországon az úgynevezett „kisegyházak” közé tartozunk kb. 10000 taggal és lelkigondozottal. Egyik sajátossága egyházunknak, hogy csak döntőképes, hitre jutott embereket keresztelünk, tehát a gyermekek – bár életkori sajátosságaiknak megfelelő módon ők is részt vesznek a gyülekezeti életben, és gondoskodunk oktatásukról - a tagsági nyilvántartásban nem szerepelnek.

     Ma egyházunkat - tekintve országunkban is kb. 100 éves múltját (amelynél jóval idősebb pl. az Egyesült Államokban vagy Nagy Britanniában) - általában a „történelmi kisegyházak” közé szokták sorolni. 
 

Tanításunkról

     Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség hitelvei tartalmazzák az általános keresztény tanításokat. A keresztények egyetemes, „Apostoli Hitvallása” a mi hitvallásunk is.

     Hitünk, keresztény életünk, tanításunk alapja, mértéke a teljes Szentírás, a Biblia (Ó- és Újszövetség). Tehát hiszünk a Szentháromság egy Istenben. Hisszük Jézus Krisztus istenségét, testet öltését, kereszthalálát, és feltámadását. Hisszük, hogy „nincsen senki másban üdvösség” (Cselekedetek 4: 12.). Hiszünk Krisztus menybemenetelében és majdani eljövetelében.

Továbbá valljuk az Egyház szükségességét szervezeti formában is. Dogmatikai területen a protestáns népegyházaktól különbözünk a keresztség szentségének kiszolgálásában. (Mint már említettem, gyermekeket nem, csak döntőképes, hitvallást tevő embereket keresztelünk.)

A Katolikus Eegyháztól ezen felül eltér tanításunk az Úrvacsoráról, (Eucharisztia) és az egyházi hierarchiáról, illetve ezeken felül abban még, amiben a többi protestáns egyházé is eltér. Mivel az általános keresztény tanításban egyek vagyunk, a kölcsönös tiszteletadásban jó, hasznos gyülekezeti kapcsolataink lehetnek. (Jó példa erre a sülysápi egyházak közös imaheti együttléte.)

     Pünkösdi mivoltunkat így határozza meg a Közösség (EPK) Alapszabálya (1.pont 4. bekezdés):

      „Pünkösdinek lenni azt jelenti, hogy valljuk az Apostolok Cselekedetei 2. részében leírt események mai átélhetőségét, valamint azt a meggyőződést, hogy a Szentlélekkel való beteljesedés, és a Szentlélek karizmáinak működése ma is úgy történik, mint az első gyülekezet életében. 
      

Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség vallja a 16. Pünkösdi Világkonferencián, Oslóban elfogadott egyetemes Pünkösdi Hitvallást:

            Hisszük, hogy a Biblia Istentől ihletett, és Isten egyedüli, csalhatatlan és hiteles Igéje.

            Hisszük, hogy egy Isten van, aki örökké létezik három személyben, az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben.

            Hiszünk Jézus Krisztus istenségében, szűztől történt születésében, bűntelen életében, 

               csodatételeiben; mások helyett történt váltsághalálában, amellyel vére által engesztelést

               szerzett az emberek bűneire. Hiszünk testben történt feltámadásában, mennybemenetelében;

               hisszük, hogy most az Atya jobbján van, és visszajön hatalommal és dicsőséggel.

            Hiszünk a bűnös, elveszett emberek újjászületésének abszolút fontosságában, amelyet Jézus

               Krisztusban vetett hitük által a Szentlélek végez el.

            Hiszünk a vízkeresztségben, melyet az újjászületett személy hitvallása alapján - a Szentírás

               szerint - alámerítéssel végzünk el.

            Hiszünk a Szentlélek-keresztségben, melynek bizonyítéka a nyelveken szólás, ahogyan a

               Lélek adja az Apostolok Cselekedetei 2,4 szerint, valamint hiszünk a lelki és szolgálati

               ajándékok működésében.

            Hiszünk a Szentlélek szolgálatában, aki képessé teszi a hívő embert arra, hogy istenfélő életet

               éljen.

            Hiszünk az igazak és a bűnösök feltámadásában. Hisszük, hogy a megváltottak örök életre, a

               kegyelmet visszautasítók pedig ítéletre támadnak fel.

            Hiszünk Jézus Krisztus egyházában és a hívők egységében. Elfogadjuk és valljuk az Apostoli

               Hitvallást.

            Hisszük, hogy a keresztény hitet az élet mindennapi gyakorlatában alkalmazni kell.
            
            

Szervezeti felépítés

     Az EPK. tagjai az országban kb. 150 gyülekezetben élik hitéletüket. A gyülekezet vezető-testülete a presbitérium, élén a lelkipásztorral.

     Az Országos Egyházat - budapesti központtal - az Országos Presbitérium irányítja, élén az elnökkel és két elnökhelyettessel. Az Országos Presbitérium tagjait az egyházkerületek delegálják. Az egyház legfelső döntéshozó, illetve jóváhagyó szerve az Országos Közgyűlés. 
 
 
 

Intézmények

     Pünkösdi Teológiai Főiskolánk nappali és levelező tagozattal szolgálja a lelkészképzést. Öt, illetve hat éves képzésben lelkipásztori, hitoktatói és más szakirányú diplomát, illetve végzettséget szerezhetnek hallgatói.

     A debreceni Cigány Népfőiskola a megtért cigányoknak segít a társadalomba való beilleszkedésben.

     Közösségünknek két szenvedélybetegeket rehabilitáló intézménye van. (Budapesten csak férfiak számára, illetve Dunaharasztiban csak nők számára.) Az intézmények világnézettől függetlenül fogadják a betegeket.

     Időseket gondozó szociális intézménye van az egyháznak Kadarkút nagyközségben.

Két általános iskolánk és egy óvodánk működik az országban.

     A Közösségi Alapítványok közül ismertebb az „Élő Víz” irodalmi, és a gyermekeket

táboroztató (hátrányos helyzetűeket is) „Táborkert Alapítvány”.

Sajtótermékek

     A Közösség országos lapjai az „Élő Víz” kéthavonta megjelenő magazin jellegű újság (benne a „Mosolygó” című gyermekmagazin-melléklettel), továbbá az aktuális teológiai és közösségi élet kérdéseivel foglalkozó „Pünkösd, ma” és a negyedévenként megjelenő „Tárház” című teológiai szaklap.
 

Az EPK Sülysápi Gyülekezetéről 

     Tápiósülyben már 1912-ben pünkösdi jellegű misszió indult, 1932-ben pedig már regisztrált Pünkösdi Gyülekezet volt a faluban. 1936-ban az Országos Közösség időseket gondozó intézményt, otthont tart fenn Tápiósülyben saját ingatlanán, 12 gondozottal. Másfél évtizeden keresztül a helyi gyülekezet európai szinten ismert, volt lelkipásztora, Deák József töltötte be az Országos Közösség elnöki tisztét.

     A mai kor színvonalának megfelelő templom Béres János lelkipásztor szolgálati idejében épült. (Sülysáp, Vasút utca 64.)

     Gyülekezetünk istentiszteleti termében 200 látogatót tudunk leültetni. Ha rendszeresen nem is, de egyes ünnepi alkalmakkor megtelik a terem, a karzattal együtt.

Istentiszteleti alkalmaink

            Vasárnap délelőtt 9:30 órai, és délután 17:00 órai kezdettel istentisztelet.

            Kedden és szerdán (nyári időszámítás idején) 19:00,

                            illetve (téli időszámítás idején) 18:00  órakor ima-, illetve bibliaóra.

            Szombat 18:00 óra, a fiatalok gyülekezeti szolgálatra készülő alkalma.

            Gyülekezetünkben rendszeres hitoktatás folyik minden vasárnap. Korosztályok szerinti csoportosításban jelenleg két csoportban van gyermek-istentisztelet.

Istentiszteleti alkalmaink nyilvánosak, mindenkit szívesen látunk.

Küldetésünket gyülekezetünk honlapján (www.sulysap-epk.hu) így határoztuk meg:

      „Isten Igéjének, az evangéliumnak hirdetése, az Istent kereső emberek fogadása,

      lelki közösség biztosítása”.

Célunk az Úr Jézus tanítása szerint olyan „Hegyen épített várossá” lenni, amelynek fénye, Isten szerinti cselekedetei Isten dicsőségét és környezetünk, benne nagyközségünk javát szolgálja. (Mt.5.) Tudjuk, hogy ebben növekednünk kell….

                                               Nagy Miklós

                                                       lelkipásztor

-----

Baptista Közösség


Gyülekezetünk a Magyarországi Baptista Egyház tagja, amely történelmi kisegyházként él hazánkban.
Az elsõ baptista gyülekezet 1612-ben, Londonban alakult meg.
Magyarországon 1846 óta élnek baptisták. Világszerte közel 100 millió ember tartozik a közösséghez. Az egyik legdinamikusabban növekvõ keresztyén felekezet a világon.


A Magyarországi Baptista Egyház központjának címe: 
MBE 1068 Budapest Benczúr u. 31. 
Tel: 06-1-352-9993
Fax: 06-1-352-9707
E-mail: baptist.convention@mail.datanet.hu  
Internet cím: www.baptist.hu

 

Sülysápi Baptista Gyülekezet rövid története dióhéjban.

Budapest irányából a 31-es főúton haladva, az út jobb oldalán találjuk a házak között szerényen megbújó Baptista imaházat. Semmi hivalkodó nincs rajta, csak a falon lévő kereszt és egy kis márványtábla „BAPTISTA IMAHÁZ” felirattal jelzi, hogy az épület funkciója eltér a környező házakétól.

Sülysápi Baptista Gyülekezet története 1903-tól kezdődik. Elbeszélésekből hallottuk, hogy Tápiósülyben a Szilvafasori, azóta megszűnt laktanyában szolgálatot teljesítő baptista katona Jézus Krisztusról, mint megváltóról való bizonyságtétele után lettek az első megtérők, akik hitükről bizonyságot téve ősi keresztény forma szerint bemerítkeztek, majd megalapították a helyi gyülekezeti közösséget.

Kezdeti időkben a Rákoscsabai, majd a Rákoshegyi Baptista gyülekezet körzete volt gyülekezetünk. Több mint egy évtizedig Cseri Kálmán rákoshegyi lelkész látta el a körzet pásztorolását, majd 1959-től Szebeni Olivér rákoshegyi lelkész.

1959-ben a Tápiósülyi Gyülekezet taglétszáma 45 fő, a hozzátartozó körzeti állomásokon: Szentmártonkátán 21, Tápiószelén 5, Újszászon 6, Zagyvarékason pedig 4 fő volt a taglétszám. Újabb és újabb megtérők gyarapították a körzet létszámát, hamarosan a körzet úrvacsorázó taglétszáma 99 főre emelkedett.

Ruscsák György lelkipásztor testvér 1961 nyarán kezdte a körzet tényleges irányítását, szolgálati lakását Szentmártonkátán vette a körzet testvérisége. A megfeszített és feltámadott Jézus Krisztust prédikálta, vonattal és gyalog járta a nagy területű körzet testvériségét. Jó szót, vigasztalást vitt a betegeknek, lélekben megfáradottaknak.

1962-ben a körzet létszáma 90 fő. Kovács István egykori ifjúsági vezető javaslatára megalakult az összevont körzeti zenekar, mely segített abban, hogy a fiatalok jobban megismerjék egymást.

Ruscsák György 21 évig látta el lelkipásztori feladatát, 1982 májusában nyugdíjba vonult.

Utódjára nem sokat kellett várni, a következő hónaptól Jóföldi Gábor lelkipásztor vette át a körzet vezetését, aki már az időközben megépült szolgálati lakásba költözhetett népes családjával. Mindössze másfél évi szolgálat után Tóka Gyula lett a lelkipásztor, aki 4 évig végezte odaadóan a testvériség látogatását.

1988 áprilisában Fortin László lelkipásztor váltja fel. Az ő ideje alatt történik meg Magyarországon a rendszerváltás. Ekkor a gyülekezetek új missziós stratégiákat kerestek.

1994 tavaszán került sor Fortin László távozására a körzetből. Az ügyintézői feladatot Mónus Dániel nyugalmazott lelkipásztor látta el. Az ő ideje alatt folytatódott a körzetben a missziós tevékenység, Sülysápon rendszeres ruhaakciókat szervezett a Dorcas alapítványon keresztül.

1995-ben került sor újabb őrségváltásra, 1995. szeptemberében került sor, amikor Nagy Sándor ötödéves teológiai hallgatót hívta meg a körzet lelkipásztorának. Beiktatására 1996 szeptemberében került sor. Fiatalos lendülettel állt a körzet testvériségének élére. Feleséget is itt talált magának a gyülekezetben, Berla Kornélia személyében. Sorra szervezte a missziós alkalmakat. Szentmártonkátán egyhetes sátoros missziót szervezett azon a telken, ahol később az új, a kor színvonalának megfelelő imaház épült. Szentmártonkátán iskolások hitoktatását is végezte, A falu közösségének aktuális témákból színvonalas előadásokat tartott, lelkes fiatalokból álló ifjúsági csoportot vezetett.

Hét évi szolgálat után meghívták más körzet pásztorának.

Az új pásztort Lukács Gyula személyében vezette hozzánk Urunk, hogy lelkünk épülésén, fejlődésén rajta keresztül munkálkodjon.

Minden évben örömmel veszünk részt az ökomenikus istentiszteleteken, ahol a községünk minden felekezetéből lévő testvéreinkkel együtt dicsőítjük Mindenható Urunkat.

 

GYÜLEKEZETI ALKALMAINK
 
Helye: 2241 Sülysáp, Fő u. , Imaház
 
Imaóra   vasárnap 9 óra

De. Istentisztelet vasárnap 10 óra

Du. Istentisztelet vasárnap 16 óra

Bibliaóra  csütörtök 19 óra

MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!!!


 Forrás: http://sulysap.hu/index.php?module=news&fname=egyhazak