Sülysáp

Sülysáp város Pest megyében, a Nagykátai járásban. Tápiósáp és Tápiósüly egyesülésével jött létre.

Sülysáp címere Sülysáp zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Nagykátai
Jogállás	város
Polgármester	Horinka László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	2241
Körzethívószám	29
Népesség
Teljes népesség	8538 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség	175,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	47,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1

Fekvése

Sülysáp Budapesttől 25 km-re keletre a Gödöllői-dombság nyúlványainak végén helyezkedik el, az Alsó-Tápió völgyében.
Sülysáp szép földrajzi fekvésű környezetben van, szelíd dombok, jó termőföldek, halastavak, az Alsó-Tápió és a Sápi-patak teszik érdekessé és széppé.

Megközelítése

A települést a 31. számú főútvonal szeli át, valamint keresztülhalad a városon a Budapest-Újszász-Szolnok villamosított vasúti fővonal.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kecser István (FKgP-SZDSZ)
• 1994–1998: Benkó István (független)
• 1998–2002: Benkó István (független)
• 2002–2006: Benkó István (független)
• 2006–2010: Horinka László (Fidesz-KDNP-PMTE)
• 2010–2014: Horinka László (Fidesz-KDNP)
• 2014–2019: Horinka László (Fidesz-KDNP)
• 2019-től: Horinka László (Fidesz-KDNP)

Gazdaság

A termelőszövetkezet megszűnésével és a földek magánkézbe kerülésével lehetőség nyílt az egyéni gazdálkodóknak a termelésre. Az újonnan alakult Mezőgazdasági Szolgáltató Kisszövetkezet (mely a földterület közel 50%-át bérli a földtulajdonosoktól) jelentős mennyiségű munkaerőt foglalkoztat. Munkalehetőséget biztosítanak még a következő cégek: Szóró Alumíniumöntöde, ebm-papst, Jász-Plasztik Akkumulátorgyár, Darázs Kft., Fővárosi Gázművek Zrt., Tesco. Jelentős még a helyi szolgáltató ágazatban, valamint a közintézményekben dolgozók száma. A településen 360 kisvállalkozó van, az általuk teremtett munkahelyek a lakosság nagy részének a megélhetését biztosítják.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,5% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51%, református 5,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,9% (25,2% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• az 1489-ben épült, gótikusstílusúrómai katolikusKisboldogasszonytemplom,
• a Sőtér-kastély, amelyet az itt élő földbirtokos Sőtér család építtetett 1725-ben
• Grassalkovich-vadászlak, amelyben 1845-ben Petőfi Sándor is járt,
• Szentháromság-szobor
• Nepomuki Szent János-szobrok
• a Fiumei Tanulmányok Társasága által az itt elhunyt 129 olasz polgár emlékére állított olasz emlékmű.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%BClys%C3%A1p